Étel-társítások ideálisan

A táplálkozás különbözõ területeinek vizsgálatakor szinte elsõként merül fel a kérdés, hogyan érdemes párosítani az élelmiszereket annak érdekében, hogy minél magasabb tápértékkel rendelkezzen, és a lehető leghasznosabb legyen szervezetünk számára? Az ételek társítása során figyelembe kell venni a fehérje-, szénhidrát-, zsír, vitamin-, és ásványi anyag tartalmat, az ún. savas és lúgos élelmek arányát és természetesen az íz-komponenseket, íz-harmóniát. Mindezt úgy érdemes tennünk, hogy közben ne használjunk- túl sokféle alapanyagot és elkerüljük a fermentációs (erjedési) folyamatokat a gyomorban, ill. a felesleges bomlástermékeket a bélrendszerben. Fontos még a napszakhoz, sőt, az évszakhoz igazított étkezés is.

Reggel a szervezetnek egyszerű cukrokra, vitaminokra, ásványokra és bőséges folyadékra van szüksége. Ezért is terjednek a müzli reggelik, hiszen ezekben megvannak a gabonafélékből, aszalványokból és mézből származó cukrok, a B vitaminok, a gyümölcsök által szolgáltatott C-vitamin és számos ásványi anyag (kalcium, vas, mangán, króm, cink, stb.) A gabonafélék, gyümölcsök, olajos magvak és aszalványok igen jó párosítást jelentenek. Könnyen emészthetők, még akkor is, ha sokan még több óra elteltével is teltségérzést tapasztalnak. (Ez a magas rosttartalom mechanikai és cukorfelszívást elosztó hatásából adódik). A hazánkban elterjedt szalámis-sajtos zsemle tejeskávéval vagy kakaóval nem tekinthető ideálisnak, hiszen fehérje és ún. rejtett zsír található benne. Ezek nehezítik, lassítják a gyomoremésztést, így a cukrok, vitaminok és ásványok késéssel tudnak csak felszívódni. Talán emiatt is terjedt el a „tradicionális” kávészünet, amely ezt az elmaradt vércukorszint emelkedést próbálják idegi úton pótolni - több-kevesebb sikerrel. A fehérjében és zsiradékban gazdagabb fogásoknál (pl.: húsos, tejjel vagy sajttal készített ételek, tojásrántotta, stb.) nem célszerű az édességek beépítése, mert ez beindíthatja a fermentációt a gyomorban. Gyakorlatban sajnos ez az elv nem tud érvényesülni, mivel a sósabb főfogások után legtöbbször megkívánjuk az édes ízű süteményeket. A szakemberek ilyenkor nem javasolják a krémes készítmények, torták fogyasztását, inkább csak valami enyhén édeskés ízű „levezető” süteményt, esetleg néhány szem mazsolát. A hüvelyeseket többnyire zöldségfélékkel, gabonával (kenyér), magvakkal szokták társítani. (pl.: finomfőzelék, vagy lencsefőzelék kenyérrel). A gyümölcsöket jobb, ha önmagukban, lehetőleg üres gyomorral fogyasszuk a z erjedési folyamatok megakadályozása céljából. A hús, tej, tojás, halételek mellé inkább a bőséges nyers saláta félék fogyasztása javasolt. A nehezebb fogások után ne fogyasszunk gyümölcsöket. Jobb ilyenkor a nyers sárgarépa, káposzta, uborka. Összefoglalva tehát az édesebb ízek könnyebben emészthető gabonával, gyümölccsel, magvakkal társíthatók, kevésbé állati fehérjékkel és zsiradéktartalmú sültekkel. A nehezebb fogásokhoz inkább zöldségféléket, kenyeret lehet fogyasztani, levezetésként néhány szem mandulát vagy mazsolát. A hüvelyesek zöldségekkel, kenyérrel és magvakkal emésztődnek jobban, a zöldség és gyümölcs együttesen viszont nehezebben bontható. Az olajos magvak és gabonafélék gyakorlatilag mindenhez társíthatóak, csak az arányok változnak. A gyümölcs és kenyér együttes fogyasztása általában nem okoz problémát; mindkettő könnyen emészthető. 

Ezek az útmutatók kizárólag egészséges életvitel mellett, különösebb egészségügyi problémák nélkül működnek jól. Megromlott egészségi állapot esetén feltétlenül kérje ki terapeuta, dietetikus, ill. táplálkozási tanácsadó javaslatait, mert számtalan tényező figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy egészségünk helyre álljon.